642.-ben   Paekche  meghódította  Shilla  egy  részét, Chun Chu herceg nagyon dühös  lett és   Koguryo-hoz  akart  fordulni  segítségért, hogy vissza szorítsák  az  ellenséget.   Mielőtt  elutazott  volna  így szólt  Kim Yushinhoz:    "Én veled egy test vagyok, mi vagyon a karjai és lábai a hazánknak. Én most elmegyek, de ha nem térek vissza gondját viseled az országnak?"
Kim   Yushin  így  válaszolt:  "Ha  nem  térsz  vissza,  a lovam patái tapossák  szét  Koguryó  és  Paekche  urait. Ha nem így lesz, soha nem merek  majd  a  nép szemébe nézni.". Chun Chu  úrboldog volt a választól.
Chun  Chu herceg és  Yushin úr megharapták egymás úját és a kicsorduló vérrel  bekenték az ajkukat vértestvérré fogadva egymást.

A herceg azt mondta:  "Hatvan napon belül visszaérkezem. Ha hosszabb ideig tartana, akkor  már  nem  is  jövök  vissza,  soha többé nem látlak." Ezek után elváltak.  Miután  Chun Chu úr megérkezett Koguryo-ba, a király látta, hogy  nem  egyszerű  követ, hanem herceg börtönbe vetette, hogy később kivégeztesse.   Mikor  hatvan  nap  után  nem  tért  haza,  Yushin  úr kiválasztott  3000     jól képzett, bátor harcost és azt mondta nekik:
"Úgy  hallottam  a  hősök  ismérve, hogy kockára teszik az életüket és próbára  teszik  magukat a nehéz helyzetekben. Ha van közöttetek olyan ember, aki kész a halálra, az egymaga száz harcossal is felér, ha száz ember  képes feláldozni magát, akkor ők ezer harcossal is felérnek, ha ezer  ember kész meghalni, hát akkor az felér tíz ezer emberrel. Ezért képesek   a  hitükért  az  egész  világot  meghódítani.  Hazánk  egyik tehetséges  államférfia  fogságban sínylődik  egy idegen országban." A     katonák  feleltek  neki:  "Ha olyan harcba küldenél, melyben nem volna esélyünk   a   élve   maradni,   hogy   merészelnék   nem   követni  a parancsaidat?"
Még  mielőtt  a  királynő  meghatározta volna, melyik napon induljon a hadvezér  serge,  Koguryo királya egy kémtől megtudta Shilla szándékát és elengedte Chun Chu herceget.



Az  egyik  legrégibb  japán  évkönyv  a  "Nihongi" ( 697.-ben íródott) megemlíti,  hogy  Chin  Chu  túszként  élt  a  császári udvarban.    A krónika  szerint  jóképű  férfi  volt és simulékony beszédű.    Koreai krónikákban ennek azonban nincs nyoma.