Maszk tánc |
|
2012.04.14. 08:03 |
A Shilla (신라) korszakból eredő maszktánc a színház egyik formája, ahol az előadók maszkot vesznek fel és így táncolnak, énekelnek és beszélnek. Kezdetben varázslásra, a rossz elűzésére használták, szórakoztató funkciója csak később alakult ki. Több fajtája van, úgy mint az ártó szellemeket elűző és jó szerencsét hozó tánc, a falu által közösen táncolt „falutánc”, és a hivatásos vándortáncosok által előadott maszktánc.
A maszktáncot azért táncolták, hogy könnyítsen az egyszerű emberek elfojtott érzésein, és legtöbbször a holdnaptár szerinti első újholdkor, Buddha születésnapján, Dano (단오) ünnepén, Chuseok-kor (추석) vagy egyéb állami ünnepekkor táncolták. Mint más táncok esetében is, a maszktáncon belül is rengeteg a regionális változat.
|
Harcművészetek |
|
2012.04.14. 07:52 |
A koreai harcművészetben nem válik el élesen a sport, a tánc, az önvédelem és a harc. Már a Goguryeo (고구려) korabeli falfestményeken és Shilla (신라) hwarang-jai (화랑) között is találunk harcművészeket. Ezután a harcművészet a Joseon korszakig katonai célokat is szolgált és a népi szórakozás egy formáját is jelentette. Manapság egyre több a hagyományos kultúra iránt érdeklődő, s emiatt a koreai harcművészeteket is tanuló ember.
A koreai harcművészetek különlegessége, hogy nemcsak harcművészetet oktatnak, de a hűség, a szülők tisztelete, a bizalom, a gyorsaság és a jóakarat elveit szem előtt tartva a menny, a föld és az ember egységét kívánják elérni.
|
Taekwondo |
|
2012.04.14. 07:50 |
A taekwondo (태권도) Koreából származik, a taekwondo nevet pedig először 1955-ben használták a megnevezésére. 1971-ben beválasztották a koreai nemzeti sportok közé. A taekwondo az ég, föld és ember, vagyis a hármas taegeuk (태극), a yin és yang, illetve az öt elem elvét veszi alapul. Elnevezését tekintve a taekwondo-ban a tae (태) jelentése „lábbal rúgás, lábtechnika”, a kwon (권) „kéz, ököl”, míg a do (도) jelentése út, (harc)művészet. 1975-ben a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége nemzetközileg is elismerte a sportot, a 2000-es Sydney Olimpia óta pedig szerepel az olimpiai versenyszámok között is.
A taekwondo egyenruha fehér nadrágból és felsőrészből, és öt színben megszerezhető övből áll. A fehér övet a kezdők, a sárgát, kéket és pirosat a haladók, a feketét a mesterek hordják.
A taekwondo mozdulatai szépek és dinamikusak, mozgása lágy. A taekwondo elméletet és gyakorlatot is magába foglaló mozgáskultúra, mely egyaránt edzi a testet és a szellemet, és mely harcművészet és sport is egyben. Az alapmozgások közé a karral és lábbal történő védések, szúrások, ütések, valamint a lábbal történő hárítások és rúgások tartoznak. Ezeknek az alapmozdulatoknak a kombinálásával új mozdulatokat lehet létrehozni.
A taekwondo önvédelmi technikák rendszere, mely az ellenfél támadásának elhárítására minden testrészt használ. Az alapgyakorlatokon, a formai és szabad küzdelmen, a töréstechnikán és az önvédelmi technikákon keresztül a taekwondo erősíti a testet és tisztítja az elmét. A többi koreai harcművészethez hasonlóan a taekwondo-ban is fontosak az illemszabályok és ezek betartása.
|
Taekkyeon |
|
2012.04.14. 07:49 |
A taekkyeon (택견) évezredekkel ezelőtt kialakult sajátos koreai harcművészet. A Goryeo (고려) időszakban subak-nak (수박, 手搏) hívták. A taekkyeon név, amely tisztán koreai és nem kínai írásjelekkel íródott, a Joseon korszak óta használatos.
A taekkyeon 76-os számmal az egyetlen harcművészet a koreai Nemzeti Szellemi Kulturális Örökségi listán. A taekkyeon harc közbeni lágy, ívelt mozdulatai szépséget, az pedig, hogy a győzelemnél a természettel való harmóniát fontosabbnak tartja, a koreai emberek gondolkodásmódját tükrözi.
A hagyományos taekkyeon-hoz lábbelit nem viseltek, csak a nadrág szárát kötözték bokánál a lábhoz. Manapság azonban a nadrág megkötése mellett zoknit és lábszárvédőt, néha pedig hagyományos felsőkabátot is használnak. A tanulók fehér vagy fekete, a mesterek kék övet hordanak.
A taekkyeon mozgásformái nagyon lágyak és rugalmasak, ezért a test természetes mozdulataival tud támadni és védekezni. A taekkyeon sajátossága a pumbapgi (품밟기) nevű mozdulat, amely terpeszből indulva, váltott lábbal, hintázó mozgással egy, az illető előtti pontra való oda-visszalépést jelent, és a hwalgaejeotgi (활개젓기), amely a karokkal végzett tánchoz, vagy madár mozgásához hasonló lágy, lengő mozdulat. A taekkyeon-ban ököl helyett általában a tenyereket használják, és rengeteg a lábtechnika. Az ellenfelet támadásra ingerlik, mégpedig úgy, hogy egyik lábukat előretéve egy lépéssel közelebb lépnek hozzá.
Mivel a hagyományos koreai kultúra az odaadást, tiszteletet és szeretetet állítja a helyes viselkedés alapjává, így a taekkyeon is az illem betartását tartja a legfontosabbnak. A tisztelet kifejezéseként gyakorlásnál a két kezet az arc elé emelve enyhébb szögben, vagy a kezek emelése nélkül mélyen meghajolnak.
A taekkyeon minden mozdulata tudományosan lett megalkotva, azért, hogy a test izmainak megfelelő mozgatásával a lehető legnagyobb erőt lehessen kifejteni.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
