Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Teázás |
|
2012.04.09. 21:29 |
A tea már hosszú idők óta kedvelt a koreaiak körében. A teaszertartáson a teaivást és a teaivás folyamatát értjük, mely alatt mindenki felfedezheti önmagát, ezáltal pedig nemesítheti a lelkét és frissítheti a szellemét.
A teát általában 60-70°C-os vízben háromszor áztatjuk és fogyasztjuk. Először az illat, másodszor az íz, harmadszor a tea jótékony hatásának elérése érdekében. A tea íze lágy, illata gazdag kell, hogy legyen, iváskor pedig kellemes érzést kell hagynia a szájban. A teaszertartás szerint a teaivásnak öt öröme van: a fövő víz hangja, a teáscsésze kézbevételekor érzett melegség, valamint a tea színe, illata és íze.
A tea nemcsak élénkíti a szellemet és javítja a memóriát, de a rák megelőzésében, és a koleszterinszint csökkentésében is ismert jótékony hatása. Manapság egyre több teakedvelő társaság alakul, így a koreai teakultúra továbbélni látszik.
Hanok
(traditional) Korean-style house A hagyományos koreai stílusban épült házakat hanok-nak (한옥) nevezik. A régi koreai házak a természet formáit követve a természet harmóniáját kívánták elérni, ezért jellemző rájuk a természetesség és a környezetbarát építésmód. Az építéshez használt anyagok is a természetből származnak. Általában követ, fát, vagy sarat használtak, az ajtókat és ablakokat pedig fából készült hagyományos koreai papírral fedték be, így a házak még inkább természetes szépséget sugároznak.
A koreaiak régen cseréptetős, vagy rizsszalmából készült szalmatetős házakban éltek. A tető sarkainál magasba ívelő cseréptetős házakat, vagy a takaros szalmatetős házakat nézve érezni lehet a valaha ott élt emberek életét és bölcsességét.
Az ajtókra hagyományos fehér papírt ragasztottak, mely kellő szellőzést biztosított és a napfényt is átengedte. A fűtést padlófűtéssel oldották meg, úgy, hogy a konyhai tűzhely melege a padló alatt áramolva melegítette a helyiségeket.
Bár ezek a házak általában rendelkeztek kerttel, a kertek a helyi táj sajátosságait figyelembe véve és utánozva a természetesség benyomását keltették. Noha a nemesek közt volt, aki különös figyelmet szentelt a kertjének, azonban nagyrészt ígyis a természettel harmonikus formák kialakítására törekedtek. Az egyszerű emberek házainál általában elöl volt egy udvar, hátul pedig, ahol elég napfényt kaphattak, a különböző szószok tárolására használt edényeknek alakítottak ki egy helyet. Ezekben az edényekben szójaszószt, szójababpasztát, vörös paprikaporból készült pasztát, és hasonlókat tároltak, és ennek a tároló helynek, vagy a kertnek a szélére virágokat ültettek.
|
Tea fajták |
|
2011.02.07. 10:52 |
A tea minden fajtája a Camellia Sinensis növényből származik, az angol és kínai tea egyaránt. Különböző ízük a különböző gyártási eljárásokból származik.
Különböző fajtái és feldolgozási módjai révén a tealevelekből egészen különleges teákat kapunk. Ezek sok tulajdonságukban ugyan különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy zamatos, illatos, serkentő hatásúak.
A tea gyártási folyamata fajtánként eltérőek lehetnek, de általában négy szakaszból állnak: hervasztás, fonnyasztás, fermentáció (erjesztés), szárítás. Ezután történik a tealevelek válogatása és minősítése.
A teafajtákat, több szempont szerint lehet osztályozni. A tealevelek utómunkálatainak figyelembevétele alapján (fermentációs folyamat lezajlása szerint), öt nagy teafajtát lehet meghatározni.
Fehér tea
Kínában a fehér tea Imperial néven is ismert, azaz: császári, mivel a fehér tea Fehér teafogyasztása több, mint ezer évig csak a császárok kiváltsága volt.
Ez a teafajta a teabimbóból készül, de még a bimbó alatti első levél is felhasználható. Ezek a rügyek az évnek csak két napján szedhetők le.
A legenda szerint aranyollóval vágták le a teabimbókat a császár számára, de ma is csak kézzel lehet szüretelni. Bambuszszitán szárítják, de csak két napig, főleg a délutáni, nem túl erős napon. Ekkor nyeri el igazi fehér színét.
A szárítása 90-100 fokon történik. Antioxidáns tartalma éppen kétszerese a legjobb zöld teáénak, koffeint és teint egyaránt tartalmaz, de nem sokat, így élénkítő hatása nem durva, szívbetegek is fogyaszthatják. 70 fokos vízben 5-7 percig kell áztatni, utána fogyasztható.
A vérnyomást csökkenti, erős antioxidáns hatása révén véd a szívinfarktustól és a ráktól. Alacsony csersav tartalma révén nem szükséges tejjel kombinálni, önmagában is kellemes ízű, halványsárga színű.
Az alacsony csersav tartalom oka a hajnali szüretelés. Bizonyos növények az éjszaka folyamán almasavat raktároznak el. Nappal a sav eltűnik.
Sárga tea
A sárga teák nem fermentáltak és nevüket a kész főzet színéről kapták. A sárga teát véletlenül fedezték fel a zöld tea készítése közben. Észrevették, hogy ha a leveleket gyúrás és csavarás után nem szárítják meg idejében, akkor sárga színt vesznek fel. Tehát előállítása nagyon hasonló a zöld teákéhoz, egy kis lépésben mégis különbözik. A sárga teák esetében fonnyasztás fázisa kimarad, helyette egy rövid sütési folyamat következik. Ezzel megakadályozzák a gyors fermentációt.
Zöld tea
A zöld tea készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos/aranyzöld színű zöld tea. A zöld teában található egy olyan varázslatos elem, mint a catekin, ami számos, manapság népbetegségnek számító problémára kínál gyógyírt. A szív és érrendszeri rendellenességekért, amelyek súlyos esetben komoly következményekkel járnak, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a vércukorszint emelkedés okolható.
A keleti világban régóta ismeretes a baktériumölő hatása is, ezért ott az ételmérgezéseket, erős hasmenést is erős főzetű zöld teával kúrálják, de a legenda szerint még a kolerával szemben is felvette a harcot. Japánban sokan esküsznek rá, hogy a rákbetegség megelőzésében is igen fontos szerepet játszik, hiszen a zöld tea termesztő helyeken, ahol élvezete igen népszerű, sokkal kevesebb a rákos megbetegedés. A zöld tea nemcsak belsőleg, de külsőleg is igen hatékony, a fürdővízhez adva például kiválóan gyógyítja a kiütéseket és a különféle bőr betegséget.
A zöld tea minnél öregebb annál értékesebb, többnyire tömbökben vagy golyó formájában kapható.
Vörös tea
A vörös tea részlegesen van erjesztve, fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben. A vörös teák tónusában sötétbarna vagy sötétvörös színű, erős átható aromájú tea. A vörös tea készítésekor a fermentációs folyamatot félbeszakítják, amikor a tealevél közepe még fermentálatlan, de a végei már teljesen fermentáltak. A vörös teák nagy részét Indiában termesztik.
Fekete tea
A fekete tea egyfajta erjesztett tea, amely zöld teából készül. A különbség nem csak felszíni. A betakarítást követően, az erjesztés során a levelek kémiai reakción mennek keresztül, oxidálódnak. A fekete tea ízében már a nevéhez méltó, az első csésze rendkívül keserű, mintha gyógyszert innánk, a következőek már kevésbé erősek. A fekete teák megkülönböztető jegye tehát, hogy szinte kortyonként változik az íze, ugyanakkor egy hűvös és állandóan keserédes ízt hagy maga után.
Tea készítése
A teát úgy készítjük, hogy a vizet kezdődő forrásig melegítjük, a hosszabb forralás ugyanis nem előnyös. A hosszú ideig forrón tartott ún. bojler-víz kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét. A főzésre szolgáló edényt sohase használjuk más célokra, csak tea főzésére. Legjobb a porcelánból készült kanna vagy jénai üvegből készült, ill. zománcozott teáskanna. Alapvető szabály, hogy a teát sohasem szabad főzni, forralni, hanem csak forró vízzel leönteni. A teáskannába beleszórjuk a teát, amelyet kevés forró vízzel leöntünk, hogy a tealevelek szétnyíljanak. Csak ezután öntünk hozzá a többi forralt vizet, majd a kannát lefedjük, és 3-5 percig állni, kilúgozódni hagyjuk, azután leszűrjük, és felszolgáljuk. A hosszabb ideig tartó állás, kilúgozódás nem előnyös, mert túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|